A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Christina Aguilera. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Christina Aguilera. Összes bejegyzés megjelenítése

2018-10-06

Christina Aguilera albumai: 1999–2018

Christina Aguilera

Legutóbb Beyoncénál készítettem el egy ilyen listát, most az aranytorkú Christina Aguilera közel húszéves diszkográfiája van terítéken. Spanyol nyelvű és karácsonyi kiadványai nem játszanak, de a hat stúdióalbuma mind rangsorolva lett alább az 1999-es cím nélkülitől a 2018-as Liberationig.

6. Christina Aguilera (1999)

Christina Aguilera: Christina Aguilera
Christina Aguilera
Ó, azok a kilencvenes évek! 1999-ben tombolt a tinisztárláz, aminek Aguilera is a főzászlósa volt Britney Spears, a Backstreet Boys, az N'Sync meg még sokan mások mellett. De hogy ez lenne-e a legjobb lemeze... Hát, tuti nem. Az I Turn to You cím csak Melanie C-nek okozott szerencsét, mert Aguileránál egyet jelent a legrettenetesebb balladával, de a lemez többi része se nagy eresztés (kivéve a debütáló Genie in a Bottle).
Amiket érdemes lepörgetni... Genie in a Bottle, Come on Over (All I Want Is You)
Hanyagolhatók... I Turn to You, When You Put Your Hands on Me, Blessed




5. Stripped (2002)

Christina Aguilera: Stripped
Stripped
A Stripped egy része duzzad az erőtől, a második fele viszont punnyadt. Aguilerának papíron két, igazából nulla album kellett, hogy egyikről a másikra élesen váltson, csakhogy az imázs többet mutatott, mint a zene. A Dirrty és a Fighter még mindig karriermérföldkövek, ellenben a balladák többsége nagyon is ajtót tévesztett a dramatizálás és/vagy a furcsa hanghatások miatt. A Linda Perryvel készített szerzeményei egytől egyig mellőzhetők.
Amiket érdemes lepörgetni... Dirrty, Fighter, The Voice Within
Hanyagolhatók... Beautiful, Underappreciated, Make Over




4. Lotus (2012)

Christina Aguilera: Lotus
Lotus
„Emelkedj fel, lótusz, ez a kezdet” – áll a szépséges intróban, azonban a folytatás már kevésbé fület gyönyörködtető. Egymást váltogatják a jó és a kevésbé jó szerzemények – utóbbi kategóriába a túleffektezés, a túlmanírozás eredményei kerülnek. A Lotus hibája, hogy túlságosan is középszerű, nincsen rajta rossz dal, de túl sok kiemelkedő sem. Ami kifejezetten jól sikerült: a Best of Me bekúszó dallamai, a Shut Up és a Circles pimaszsága és a kislemeznek választott Your Body verzéi.
Amiket érdemes lepörgetni... Lotus Intro, Best of Me, Shut Up, Circles
Hanyagolhatók... Blank Page, Army of Me, Just a Fool




3. Liberation (2018)

Christina Aguilera: Liberation
Liberation
Aguilera idei visszatérésére nem nagyon keltett visszhangot, vélhetően a felvezetőnek választott Accelerate miatt, amely simán a leggyengébb a lemezen, de még az utána, Demi Lovatóval kijövő Fall in Line se tud érdemben bármivel is szolgálni. Ezeket leszámítva a Liberation rendben van: a címadó intrótól egészen az utolsó Unless I'm with You-ig illedelmes produkciókkal és csak minimális üresjárattal találjuk szembe magunkat.
Amiket érdemes lepörgetni... Deserve, Pipe, Sick of Sittin'
Hanyagolhatók... Accelerate, Fall in Line




2. Bionic (2010)

Christina Aguilera: Bionic
Bionic
Nem gondoltam volna, hogy a Bionicot valaha a második helyre fogom tenni, ugyanis a megjelenésekor nagyon sok negatívumot kapott, miszerint Xtina csak a dance-popos trendek miatt fordult ebbe az irányba. Ő azt nyilatkozta, hogy a lemez megelőzte a korát, ami nem feltétlenül igaz, mert ez a stílus elég hamar kikopott, de tény, hogy a Bionicot évekkel később kezdték el megbecsülni... A kislemez-választások most az egyszer is pocsékok voltak, szóval a legjobbakért bele kell ásnunk magunkat a teljes anyagba egy óra erejéig, de a Vanity szürreális önfényezése, a Bionic gépiessége és az Add már uramat az esőt újrahasznosítása a Woohoo formájában megérik az időt.
Amiket érdemes lepörgetni... Vanity, Glam, Woohoo, Bionic
Hanyagolhatók... Not Myself Tonight, You Lost Me




1. Back to Basics (2006)

Christina Aguilera: Back to Basics
Back to Basics
Ha a Stripped merész vállalás volt, akkor a Back to Basics egyenesen kockázatos, viszont ki is fizetődött. Aguilera az 1900-as évek eleji soul és dzsessz világába invitálta meg a hallgatóságot modern muzsikával karöltve – vagyis az első CD-n, merthogy a másodikon tombol a retró. A Back to Basics a csúcs, nem csak a szokatlan stílusa miatt (amiben egyébként pompázik a szőkeség), de magabiztossága érettséggel és érzékenységgel is párosul. Egyedül a rajongóknak szánt Thank You és a producerének beszólogatós F.U.S.S. a kihagyhatók, de utóbbi esetében talán igaza is van, hogy Scott Storchnak ellentmondva mégis elkészítette ezt a csodás albumot.
Amiket érdemes lepörgetni... Back in the Day, Ain't No Other Man, Save Me from Myself, Oh Mother
Hanyagolhatók... F.U.S.S., Thank You (Dedication to Fans...)



Kövesd a blogot Facebookon vagy Twitteren, ha értesülni szeretnél a legfrissebb zenei listákról!

Rendszeres olvasók