A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hiphop. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hiphop. Összes bejegyzés megjelenítése

2018-08-03

Iggy Azalea: Survive the Summer (2018)

Iggy Azalea

Míg az Egyesült Államok Cardi B-t ünnepli, mint az első rappernőt, akinek két dala is felért a Billboard Hot 100-lista csúcsára, addig Iggy Azalea feltámadt hamvaiból új EP-jével, a Survive the Summerrel.

Régebben úgy tűnt, hogy Azaleát nem lehet kiszorítani a női hiphop teréről, ám a kezdeti sikerek után lecsúszott a ranglétra aljára. Folyamatosan késleltette új albumának megjelenését, pedig minden évben adott ki kislemezeket, idén elsőként a Quavóval közös Saviort, mely egyébként most nem kapott helyet ezen a projekten.
Az EP-t felvezető Kreamet elég sok pozitív visszajelzéssel illették, még ha az a slágerlisták utolsó pozícióinál feljebb nem is került. Valóban jó lett, habár Azaleának van egyfajta arrogáns stílusa, amivel a legjófejebb nőnek akar látszani, miközben tojik a világ tetejére, szóval az információáramlást attitűdje kissé gátolja. Ettől függetlenül a középlemez nettó tizenöt perc élvezettel szolgál, és már a címadó Survive the Summer első néhány sorából is kitűnik, hogy ez az anyag bizony túltesz debütáló albumán, a The New Classicon. A lemez egyáltalán nem lassít a kezdeti hévből, az ausztrál rappernő a legrosszabb fehér ribanc a játékban, ahogy azt a negyedik Hey Iggy taglalja. Kihasználja a rendelkezésre álló játékidőt, nagyon gyorsan lép egyik tételről a másikra, ezért aztán azok lehetnének hosszabbak is: a Kawasakiban és az OMG-ben több a mondanivaló, mint amit ő kihoz belőlük, túl hamar fejezi be. Illetve hiányoznak róla a dallamosabb tételek, mint amilyen a fentebb említett Savior is, de ha azokat egy teljes hosszúságú LP-re tartogatja, akkor nem lehet kifogásom.

Értékelés:


Iggy Azalea: Survive the Summer
Cím: Survive the Summer
Előadó: Iggy Azalea
Kiadó: Island Records
Megjelenés: 2018. augusztus 3.
15 perc

Kövesd a blogot Facebookon vagy Twitteren, ha szeretnél értesülni a legújabb zenei értékelésekről!

2018-06-20

Mike Shinoda: Post Traumatic (2018)

Mike Shinoda

Közel egy éve annak, hogy a Linkin Park frontembere, Chester Bennington nem tartozik az élők sorába. Emlékére a banda társalapítója, Mike Shinoda elkészítette első szólóalbumát, a Post Traumaticot.

Bizonyára Shinoda nem gondolta volna, hogy egy ilyen tragikus esemény hatására fog egy különálló projektbe. A Fort Minor tagjaként már alkotott a Linkin Parkon kívül is, mégis személyes üzenete miatt inkább a saját neve alatt adta ki az albumot, ami tényleg olyan poszttraumás, mint ahogy azt a címe sejteti. A Place to Start küszködik azzal, hogy elindítsa az érzelemhullámot, a bejátszott hangüzenetek furcsák. Az Over Again fülbemászó refrénje átveszi a nyitódaltól a szerepet, viszont több kakaót elbírt volna. Több tétel hallgatása közben hiányérzetem volt. Gyász a témája, de bátrabb zenei alapokkal még jobban bejönne, ha papíron elvileg ez egy rockosított hiphoplemez. Érezhetően Shinoda teljes mértékben el akarta kerülni a manírt, vagy hogy túltoljon bármit is. Bennington neve egyszer se hangzik el, ezért feltételezhetően nem csak Linkin Park-rajongóknak szánta a lemezt, hanem azoknak is, akik fájdalmat éreznek, vagy nem tudják feldolgozni egy közeli hozzátartozó halálát. Azt hozzá kell tenni, hogy a közel egyórás hossz sok egy ilyen mélyreható tartalomnak, pedig a vége felé vannak rajta pörgős tételek is, mint a Ghosts, a Make It Up as I Go vagy a Running from My Shadow (utóbbiban végre gitárszólót is hallhatunk), de valami plusz hiányzik belőlük.

Értékelés:


Mike Shinoda: Post Traumatic
Cím: Post Traumatic
Előadó: Mike Shinoda
Kiadó: Warner Bros. Records, Machine Shop
Megjelenés: 2018. június 15.
16 dal, 53 perc

Rendszeres olvasók