2018-06-05

Kedvenc dalaim 1998-ból


1998 nem volt egy nagyszerű év a zenében, 1997 és 1999 százszor jobb slágereket hozott, azonban így is rengeteg felejthetetlen pillanatban bővelkedett: kiszállt a Spice Girlsből Geri Halliwell, Izrael transzvesztita énekesnővel megnyerte az Eurovíziót, Madonna megjelentette kritikailag legelismertebb albumát, Cher 54 évesen uralta a toplistákat világszerte, debütált Britney Spears... Nagyon sok (mármint brutális mennyiségű) volt a ballada, a britpop az utolsókat rúgta, a hiphop előző évi felemelkedéséből semmi sem maradt meg, viszont virágzott a pop és az alternatív rock. Ugyan a 90-es évek a fiúbandákról szólt, 1998 alighanem csekély sikert mutatott számukra: betört az Egyesült Államokban az NSYNC, az óceán ezen oldalán a Five lépett a színre, de ők még így is jócskán elmaradtak a Backstreet Boys 1997-ben megszerzett népszerűségétől.
Tíz olyan dalt ismertetek veletek, amik 1998-ban jelentek meg (nem összetévesztendő a '97-ben megjelent, de '98-ban sikeressé vált jellegű dalokkal, tehát nem lesz itt a Barbie Girl vagy a My Heart Will Go On [utóbbi amúgy se került volna fel a listára]) és a kedvenceim voltak akkoriban.

10. Whitney Houston & Mariah Carey: When You Believe

1998-ban a Titanic-dal megjelenése után valamiért a filmkészítők egyfolytában keresték az előadókat, hogy énekeljenek készülő produkciókhoz. Az Egyiptom hercege stábja felkérte a 90-es évek legnagyobb R&B-díváit, Whitney Houstont és Mariah Careyt, hogy adják elő a When You Believe-et. Meglepetésre nem lett óriási siker, mint Houston I Will Always Love You-ja vagy Céline Dion My Heart Will Go Onja, és még csak emlékezetesnek se mondható, de szerintem ez annak tudható be, hogy rossz időben és rossz helyen került ki. Ettől függetlenül a When You Believe az egyetlen, ami kevésbé cicomázott és generikus, mint Houston bármelyik másik dala.

9. The Verve: Sonnet

Most elspoilerezem, hogy nálam 1997 legjobb dala a The Verve Bitter Sweet Symphonyja. Lemezükről, az Urban Hymnsről negyedikként a Sonnet jelent meg 1998 tavaszán, ez volt az utolsó maxijuk tíz évnyi szünet előtt. Nagyon hiányzik az effajta alternatív rock a jelenlegi évtizedből, ehhez mondjuk az is kell, hogy valaki olyan jó énekes legyen, mint Richard Ashcroft (meg hogy jó dalokat írjanak neki, mert a szólóalbumai borzalmasak).

8. Robbie Williams: Millennium

Szerintem senkinek sem kell bemutatnom Robbie Williamset, hiszen húsz éve az egyik legjelentősebb brit előadóművész. Ami a címet illeti, 1998-ban egy kicsit előre volt a Millenniummal, na de mindegy is, ha egy ennyire király dalt rittyentett össze magának két évvel korábban. Ha megnézitek a videoklipet, nektek is fel fog tűnni, hogy Williams egy napot nem öregedett azóta, pedig itt még csak 24 volt.

7. New Radicals: You Get What You Give

Az évtized végi vígjátékok rendszeres betétdala volt a You Get What You Give (legalábbis arra emlékszek, hogy a Flintstones 2-ben felcsendült). A New Radicals csak egy albumot és két kislemezt élt meg, mert '99-ben feloszlott. Az itteni dalok közül csak ezt hallom heti rendszerességgel a Petőfi Rádióban, naná, hogy mindig felhangosítom. Nem a világ legjobb alternatív rock-nótája, de azért dúdolható.

6. Jennifer Paige: Crush

Minden idők egyik legjobb popszáma. Ha ennyit írnék, már megmagyaráztam, hogy miért is van itt a Crush. Jennifer Paige egyslágeres előadó, hálát adhat az égnek, hogy egy ennyire jó szerzeménnyel lett az. A műfaj minden apró darabját tartalmazza megfelelő mértékben és minőségben. Amilyen búskomor volt a '98-as zenei paletta, annak egy üde színfoltja.

5. Britney Spears: ...Baby One More Time

1998 végén jelent meg a ...Baby One More Time, amely 1999 legjátszottabb dala volt mindenütt, Britney Spears pedig egyből megaszupersztár lett. A dal egy igazi klasszikus, mégsem az énekesnő legjobbja. Mindenesetre ezzel a szerzeménnyel nem csak a saját, de más, később debütált tinisztárok előtt nyitotta meg az utat a hírnév felé.

4. Alanis Morissette: Thank U

Az anyai ágon félig magyar származású, egyébként kanadai Alanis Morissette a Nirvana után 1995-ben megalkotta az egyik legjelentősebb post-grunge albumot. Tehát fel volt adva számára a lecke, hogy mivel is rukkoljon elő következőnek. Három évet kellett várni az új anyagra, a Supposed Former Infatuation Junkie-ra, amely ugyan nem lett annyira felkapott, mint a Jagged Little Pill, de azért a felvezető Thank U elég szépen teljesített világszerte. Azt hozzá kell tenni, hogy nem éppen maga a dal hívta fel a figyelmet, hanem a videoklip, melyben Morissette meztelen testét csak a haja (és a cenzúra) takarja el.

3. Will Smith: Miami

Fresh Prince avagy Will Smith első szólópróbálkozása az 1997-es Men in Black volt, albuma azon év novemberében került a boltok polcaira, csakhogy az igazi áttörés 1998-ban sikerült neki. Willy és a haverjai megfagynak Phillyben, ezért gyorsan átcuccolnak Miamiba. A Miami nem lett annyira sikeres, mint Gettin' Jiggy with It, de fülbemászóbb, bár ezt a latinos részt nem értem, hogy mi szükség volt beletenni.

2. All Saints: Under the Bridge

Az All Saints a Spice Girlsszel debütált egy időben, ők nem is lettek annyira sikeresek, mint kolléganőik, ugyanakkor vállalhatóbbak a dalaik. Próbáljatok meg lejátszani egy Spice Girls-számot nyilvánosan, és rájöttök, hogy miről beszélek. Az All Saints nem a túlproducelt slágerekre utazott, emiatt aztán a tagok közötti harmónia is működött, és máig úgy tudnak zenélni, hogy nem hagyták el az R&B-t, ami az elejétől kezdve megalapozta a munkásságukat. A Red Hot Chili Peppers Under the Bridge című dalának feldolgozása nem azért érdekes, mert megtörtént, hanem hogy hogy történt meg. A rockot átalakították R&B-re, mintha két különböző dal jött volna létre. És mindkettő változat nagyszerű a maga műfajában.

1. Goo Goo Dolls: Iris

Nem hiszem, hogy bárki megmondaná az Irisről, hogy húszéves. Abszolút egy időtálló alkotás a rock egy különleges időszakából, amikor már túl volt a post-grunge-os csúcson, vagyis nem volt menő arról énekelni, mennyire szar az élet, sokkal inkább a szerelem volt a mérvadó. A Goo Goo Dolls nagyon jól kihasználta ezt a trendet, az Iris sorra döntötte meg a rádiós lejátszási rekordokat. Máig az egyik legnagyobb crossover sláger, rockrajongók és popfanok egyaránt kedvelik – előbbiek a soft rockos hangszerelésért, utóbbiak a melankolikus dallomokért.


Fotó: Xray

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók