A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alternatív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alternatív. Összes bejegyzés megjelenítése

2018-05-28

Snow Patrol: Wildness (2018)


A Snow Patrolról mindig is a 2012-es VOLT Fesztivál fog eszembe jutni. A zenekar előtt a most már tragikus sorsú Lostprophets lépett fel, akiket a tömeg bal széle elöl figyeltem, amikor Lovasi András (A Lovasi András) állt be az előttem lévő sorba. Nem vagyok a magyar zene rajongója, mindenesetre érdekes volt azt látni, ahogy a hazai könnyűzene egyik istene leszáll a földi halandók közé. De térjünk vissza a Snow Patrolra.

Hét évet kellett várni a Snow Patrol új albumára a 2011-es Fallen Empires óta, amely a legkommerszebb anyaguk volt. Azért helyet kaptak rajta olyan mélyreható szerzemények is, mint a Lifening, az In the End vagy a This Isn't Everything You Are.
A késés oka elsősorban a frontember, Gary Lightbody alkohol- és drogfüggősége volt. Lightbody elmondása szerint alkotói válságban is szenvedett, az évek alatt felhalmozódott szerzemények mind a vágószoba padlóján végezték, majd terápiaként új zenét kezdett el írni. A szöveggel egyébként minden oké: kendőzetlenül mesél apja és saját betegségéről, és mint mindig, most is keresi a helyét a világban. Mondanivalóban nagyon hasonlít a tavalyi Linkin Park-lemezre, a One More Lightra, viszont Lightbody Chester Benningtonnal ellentétben nem harcol a démonjaival, inkább önmagát találná meg. Hangszerelésileg a Snow Patrol szerette volna megújítani magát, ami nem baj, mert hát hét év alatt az alternatív rockzene kivonta magát a mainstreamből, tehát nem lehet ugyanazt nyújtani, mint eddig. Az is világos, hogy manapság az elektronikázott dolgok a menők, vajon ezek összeférnek a Snow Patrol eddigi képviseletével? A válasz igen is meg nem is. Az A Dark Switchben nagyon jól hozzák ezt a stílust: az elektronikus ritmusok mellett erős dobot, gitárt és hegedűt kapott, mégis tökéletesen működik. Az A Youth Written in Fire-ben és a Wild Horsesban viszont ezzel a vonallal Lightbody nem tud mit kezdeni. Kőkeményen próbálkozik a Don't Give Inben is, szépen építkezik a verzékben, de a refrénben magas éneke elront mindent. Hiába énekli azt, hogy ne adjuk fel, hiszen az élet csodaszép, mintha nem is gondolná komolyan. A Life on Earth egy ízig-vérig Snow Patrol-nóta, öröm hallgatni, az pedig csak pont az i-re, hogy majdnem öt és fél perc hosszúságú. Több ilyen kellett volna.

Értékelés:

Rendszeres olvasók